A "Kis emberek utolsó szavai" sorozatból a kedvencem, hogy "Hirdesse hát e völgyzáró gát az ember hatalmát a természet vad erői felett!".

Ma spontán fogyókúrában törtem ki, enni ugyanis délután négy előtt nemigen szoktam, viszont bár ma csak fél négyre kívánt látni a doki, de nyolckor még mindig nem állt ki a bú a számból, a maradék négy órát meg csakazértis alapon kibekkelem kaja nélkül. Szóval elkocsikáztam a fogorvosig, mert két úgyszólván tökéletes fogam eltávolítását tervezte, az egyik pont az íny magasságában volt letörve, mellette magaslott a másik, ezzel az volt a baja, gondolom, hogy sötétszürke színe rútul elüt a manapság divatostól, hiába mondtam neki, hogy nem készülök világhírű filmszínésznek, csak kötötte az ebet a karóhoz, mit tehetek, alávetettem magam a terrornak, pedig úgy szeretek kétpofára zabálni, amikor csak úgy forog a számban a falat, mert mindenütt olyan fogaim vannak, amelyek a.) léteznek, b.) se hidegre, se melegre, se nyomásra nem érzékenyek, c.) kielégítő minőségben aprítnak szokatlanul kemény héjú  töpörtyűt is akár. Mostantól viszont fél évig gyakorolhatom, hogy milyen gyorsan tudok a nyelvemmel a fogaim között szlalomban előre-hátra futtatni egy csapágygolyót, még dolgozom a szabályokon, de amint kijegecesednek, viszem is a NOB elé az új sportágat.

A fogorvoslással töltött idő erősen visszavetette közéleti tevékenységemet, ma nem voltam se falat firkálni, se székházat dönteni, de még demonstrálni se, ez utóbbit mostantól végre érvényes indokkal nem csinálom, mert a szomszédok nélkül magányló fogaim sokkal érzékenyebbek a puskatusra, mint voltak társaikkal sűrűn támasztott korukban. Ez igen jó ürügy nem menni tüntetésre, eddig ugyanis l'art pour l'art nem jártam, kivéve, mikor mi éji zaj Budapest utcáin ez, riadtam mély hentergésemből, s osontam le megtekinteni a forradalmi ifjúságot a maga természetes élőhelyén, nekem ifjúkoromban épp ez az időszak volt központilag kijelölve Forradalmi Ifjúsági Napok gyűjtőnéven, na nem azért, hogy forradalmazzunk, hanem hogy emlékezzünk arra, hogy egykor voltak ifjak, akik tettek ilyesmit, arra nem kellett külön figyelmeztetni minket, hogy milyen keményen rá is kúrtak mind, ez a hátránya az ismeretek szervezett átadásának, hogy nem lehet egy eseménysorozatnak csak a dicsőséges elejét adagolni a serdületlen tanulóifjúság agyába.