No persze nehéz így vénemberként valami hasznosat csinálni, ezért aztán haszontalanságokkal kell foglalkoznom,  ilyesmi lehetne például, hogy beragasztom a hűtő ajtaját. De inkább nem. Nekünk nagyon jó hűtőnk van, olyanokat tud, hogy maximum háromszor kell kinyitnom és csalódott arcot vágnom, erre negyedszerre már van benne tej. Mert szeret. Szóval egyéb haszontalan dolgokat művelek. Például szonátát írtam, lásd alant.

Szabad szonáta néven tettem, mert egyfelől alig-alig felel meg a szonátaság követelményeinek, másfelől meg érett megfontolás alapján. Mint ahogy vershez sem csatolok szavalási utasítást, úgy nem tettem ezt ezzel a kis szonátával se. Naná, hogy megvan bennem, hogyan kell ennek szólnia, de azért se. Dolgozzon meg a zongorista is vele, az is művész, miért kössem meg a kezét dinamikai, hangerőbeli és egyéb instrukciókkal. Aztán persze a közönség eldönti, melyik előadás az, ami neki jobban smakkol. Hát lássuk:

Ja. Zongorára van. De jó basszus- és szólógitárra is, akkor legalább két emberre oszlik el ugyanannyi meló. Na, jó szórakozást.