Szőrtelen állatok porban,
vízben, az égen, a régi mesében,
táncunk a szellő és égszakadás
a teremtő szép ligetében,
pördülünk, ámulunk, meztelen arcunk
ég fele fordul és újra csodát vár;
hull az eső és hull az esőben
az elveszett illat, a lelkesedés,
táncolunk, élünk a perccel:
meztelen állatok úgy ölelünk,
mintha el sose jönne a vég,
nincs kerítés és nincsenek árkok,
oly szabad, oly veres most
- ahogy írta az Írás -, az isteni ég.

2015. 09. 15.